A Határtalanul! Felvidék 2024 pályázat utazási terve innen letölthető

A Határtalanul! Felvidék 2023 pályázat utazási terve innen letölthető

A Határtalanul! Délvidék 2020 pályázat utazási terve innen letölthető

A Határtalanul! Felvidék 2019 pályázat utazási terve innen letölthető

A Határtalanul! Délvidék 2018 pályázat utazási terve innen letölthető

A Határtalanul! Felvidék 2016, 2017 pályázat utazási terve innen letölthető

A Határtalanul! Délvidék 2015 pályázat utazási terve innen letölthető

A Határtalanul! Kárpátalja 2013 pályázat utazási terve innen letölthető

Határtalanul! Felvidéken 2024 HAT-KP-1-2023_1-001822

A Barangoló digitális tartalomtár igényes, diákbarát, és megtapasztalhattuk, hogy jól segíti a Határtalanul kirándulást is. Felvidékkel kapcsolatban is jó néhány választható játékos feladat áll(t) rendelkezésünkre. A 3 napos utunk programsorának tükrében, illetve hogy a lezárás, az utolsó állomás Kassán zajlott, a leginkább izgalommal és örömmel végigvitt feladat az Orbán-toronnyal kapcsolatos volt. Csoportokba rendeződve a smart tábla segítségével ügyeskedtek a fiatalok. A torony szintjeit kellett sorba tenni. Mobilt is használhattak, valamint szakfüzetes "mankó" is a rendelkezésükre állt. Az Orbán-torony Kassa egyik nevezetessége, amit a játékos kis projekt révén gyaníthatóan sokan hosszabb időre is megjegyeztek. A csoportmunka erősítette az összetartozást, a gyerekek nagyon élvezték az együtt töltött időt. Előjöttek az emlékek, amikor március 27-én, a harmadik napon ide látogattak utuk vége felé, tehát ezt élőben is megcsodálhatták.

Határtalanul! Felvidéken 2024 HAT-KP-1-2023_1-001822

A hetedik évfolyam 3 napos tanulmányi kiránduláson vett részt március 25 és 27 között Felvidéken.
Az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskola idén is beadta a Határtalanul programra a jelentkezést, hogy a hetedikes évfolyam megismerhesse a Felvidéken élő magyarokat. Március 25-én mindenki izgatottan várta az utazást. Először Fülek vára felé vettük az irányt. Közel 2 és fél óra jó hangulatú buszozás után megpillantottuk a várat. A parkolóban várt minket az idegenvezetőnk. Bent egy érdekes előadást hallhattunk. A vár után Losoncra mentünk és meglátogattunk még két falut is. A szállásra menet egy újabb hosszú buszút következett. Sokat beszélgettünk az osztálytársainkkal, és több játékot is megtanítottunk nekik. Amikor megérkeztünk a szállásra, bőséges vacsorával vártak minket. Megtörtént a szobabeosztás és mindenki elhelyezkedett. Mi hatan voltunk egy szobában a barátnőinkkel, és nagyon jól elvoltunk. Sok nasit hoztunk, így az út végére is maradt. Másnap reggel gyorsan megreggeliztünk és már útnak is indultunk, hogy felkeressünk egy helyi borászt, aki mesélt a gyümölcstermesztés rejtelmeiről. Megkóstolhattuk egyik speciális gyümölcslevét, amiben szamóca és alma volt. Mindenkinek nagyon ízlett, de tovább kellett mennünk, mert vártak minket a rimaszombati iskola magyar diákjai. Amikor beléptünk, érdekes volt látni a velünk egykorú diákokat, és hogy hogyan élik mindennapjaikat egy másik országban. Miután megmutatták az iskolájukat továbbmentünk a református templomba. Ez nekünk egy érdekes program volt, hiszen mi katolikusként ritkán látunk ilyet. Egy református lelkész előadást is tartott, ami több szempontból is megérintett minket. Itt még megnéztük Tompa Mihály és Petőfi Sándor szobrát is. A betléri Andrássy-kastély felé vezető úton az énektanárunk segítségével közös éneklésbe kezdtünk. A nyomtatott kották között többségben a határon túl élők, magyarságukat soha meg nem tagadók érzéseiről szóló dalok voltak. Amikor megérkeztünk a kastélyhoz, megebédeltünk, és megvártuk az idegenvezetés kezdetét. Egy kedves nő végigvezetett minket a kastélyon, és bemutatta a grófi család mindennapi életét. Ezek után visszamentünk a szállásra, és miután megvacsoráztunk, egy záróbulin vehettünk részt. Volt sok tánc és éneklés. A harmadik nap reggelén összepakoltunk és indultunk az utolsó úticél felé, ami nem más volt, mint Kassa. Megérkezésünkkor besétáltunk a dómhoz. Bent egy hatalmas csodának lehettünk részesei, a magyar gótikus épületek egyik legkiemelkedőbbike tárult elénk. Lementünk az altemplomba, ahol megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc sírját és elmondtunk egy imát is. Utána elmentünk a Rodostói házhoz, és megtekintettük a múzeumot. Végül kaptunk egy kis szabadidőt, amikor kiscsoportokba állva bejártuk a város közelebbi részeit. Hazafele vettük az irányt, és egy újabb buszozás után megpillantottuk az iskolát, ahol már mindenkit vártak a szülei. Bár jól elfáradtunk a végére, de rengeteg élménnyel gazdagodtunk. Az időjárás is kedvezett számunkra, és senkinek sem esett baja. Mindent köszönünk innen is a Határtalanul Program szervezőinek.
Készítette: Katona-Fábián Lili, Gertheis Sára (7.a osztályos tanulók). Ez a cikk az Egyházközségi Levélben is megjelent.

A buszunk (is) szuper volt

A kassai dómban megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc fejedelem sírját

Határtalanul! Felvidéken 2023 HAT-KP-1-2022_1-001075

A hetedik évfolyam 3 napos tanulmányi kiránduláson vett részt június 7-9. között Felvidéken. Zseniális idegenvezető kalauzolt minket, hatalmas tudással, magyarságtudattal, hittel. Találkoztunk kinti magyar diákokkal, szembesültünk a hátrányos sorssal, és rádöbbentünk milyen sok magyar és természeti érték, emlék, látnivaló bújik meg ezen az útvonalon, melynek címe: a Szepesség gyöngyszemei - Rákóczi nyomában.
Az alábbi helyszíneken fordultunk meg: Bátka (magyar alapiskola - foci és közvetlen együttlét a helyiekkel diák és tanár részről egyaránt), Betlér (Andrássy-kastély és az azt körülölelő angolpark), Dobsinai-jégbarlang (jellegéből adódóan kuriózum), Szepesi vár (Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű vára), Zsigra (Szentlélek-templom – bámulatos freskókkal, köztük a Szent Lászlót ábrázoló), Szepeskáptalan (a felvidéki Vatikán), Lőcse (városháza, székesegyház - a legnagyobb gótikus oltárral), Késmárk (régi és új evangélikus templom – előbbi bámulatos faszerkezettel bír, utóbbiban található a Thököly-kripta; Thököly-vár), Igló (séta a főtéren), Eperjes (Rákóczi-ház), Kassa (Rodostói ház, Szent Erzsébet székesegyház - Rákóczi-kripta, séta Márai Sándor szellemét megidézve). Számtalan csoda (közülük 5 is a világörökség része) tárult elénk, rendhagyó történelemórák sora zajlott. Szerencsére gyakran bizonyították diákjaink, ragad rájuk bőven az ismeretekből. Bár végig esős időt jósoltak, csak a 3. nap kaptunk az égi áldásból, de ez sem zavart minket. Két helyen koszorúztunk (Thököly-kripta, Rákóczi-kripta), énekeltünk Himnuszt, daloltuk a Nélküledet, és hallgattunk mindenféle felvidéki számot. Közben vidám pillanatokból is jutott rendesen, gyakran nevettünk jóízűen (tréfák, kvízek, kitalálós feladatok, spontán szituációk...).
Még kell egy kis idő, hogy felfogjuk, mihez is volt szerencsénk nemrég. Van miért hálát adnunk, van miért büszkének lennünk. Köszönjük a lehetőséget, a pályázat adta támogatást.
Makrai Ákos

A bátkai iskola barátságos focimeccs után (nyertünk)

Kassán a Rákóczi ház előtt - csak e délelőtt esett kellemetlenül az eső

Rákóczi sírjánál is koszorúztunk

Késmárk várában - sajtot nem találtunk sehol

Határtalanul! Délvidéken 2022 HAT-20-01-1051

A tavalyi covid járvány miatt egy évvel később valósult meg az utazásunk Délvidékre. Az áremelkedések miatt az utazás költségei emelkedtek. Javaslatukra a tanári javadalmazás terhére különítettünk el egy összeget. A fennmaradó összeget természetesen megkapják a kísérő pedagógusok.
Sikeresen elértük úticélunkat, Délvidéket, a Vajdaságot. A szállásunk Tóthfaluban volt, amelyet szinte teljesen magyarok laknak. Itt falusi környezetben megismerkedtünk a helyi nevezetességekkel, melyből akad bőven (Délvidék legnagyobb turul szobra, a katolikus templom, a fociakadémia és a mini Vajdaság parkját. A diákjaink a helyi iskola előadását hallgathatták meg (vers, citeraszó, ének) és mi is énekeltünk közösen egyet. Utána volt alkalmunk több diákkal is szóba elegyedni, akiktől megtudtuk milyen lehetőségek, nehézségek és örömök adódnak arrafelé. A falusi programok közül a lovas kocsikázás izgalmas volt a gyerekek számára.
A látnivalók között Zombor városát említem először, ahol a városi séta során megnéztük a városházát, két helyet is mutatott az idegenvezetőnk ahool korábban magyar vonatkozású szobor állt, de sajnos már nincsenek ott. A megyeházát meglátogattuk, ahol a nagy Magyarország legnagyobb festménye van, a Zentai csatáról.
Zentán a városházában maketten néztük meg a zentai nagy csata helyszínét és a csatáról készült animációt. A tűztorony tetejéről gyönyörködtünk a kilátásban. Utolsó napunk Szabadkáé volt. Itt a csodálatos szecessziós városháza több termét jártuk be. A főtéren a zsolnai szökőkútnál megpihentük, rövid barangolás a városban. Láttuk a Kosztolányi Dezső Gimnáziumot, a színházat. A temető mellett meglátogattuk a délvidéki vérengzések emlékművét, a törött szárnyú főnixmadár szobrával. Az idegenvezetőnk bemutatta a helyet, elszavalt egy verset, majd közösen elénekeltük a himnuszt. Nagy meleg lévén két nap is rövid fürdést iktattunk be a Topolyai tónál, illetve a Tiszában.
Diákjaink sokat tanultak délvidéki túrán, megértették a zsíros bácskai föld jelentőségét (amely a műtrágya és az eső hiányában a megszokott termés felét sem érte el. Láthatták az ottani magyarok életét, Szerbia gazdasági fejlettségét és óhatatlanul összehasonlíthatták az anyaország, a családjuk életszínvonalával. Az út változatos programot kínált, méltó befejezése volt a nyolcadik tanévnek. Köszönjük a lehetőséget és a támogatást.
Aradi László

Határtalanul! Felvidéken 2022 HAT-19-01-1255

A Felvidéki tanulmányi utat az Covid előtt nyerte egy másik évfolyam. Az éppen aktuális 7. évfolyam vett rajta részt 39 fővel. Négy kísérő tanár és egy idegenvezető vezette végig a diákokat a felvidéki látnivalókon.
Az első városunk Selmecbánya volt, ahol rövid városnézés (főtér, Szentháromság, Petőfi emléktábla)) után a Bányászati Múzeumban ismerkedtek meg a Felvidék bányászatával és bányakincseivel. A túra után a Kálvária dombra mentünk fel, ahol rövid imádság után a himnuszt is elénekeltük. Gyönyörködtünk a kilátásban is. A Csorba tó melletti szállásunkra érve körbenéztünk a városkában is.
Másnap a dobsinai jégbarlangot látogattuk meg. Ez után a Betléri kastély következett. Bár bemenni nem tudtunk, de felkerestük Krasznahorka várát is. Újra a szállásra utaztunk.
Harmadnap a hazafelé vettük az irányt, útközben Besztercebánya városát ismertük meg. A vár, a templom majd a főtér nevezetességeit néztük meg. A közös iskolai program nem tudott megvalósulni, mivel a vírushelyzetben nem tudtunk olyan iskolát találni, amely fogadott volna minket. A kirándulás tartalmas volt, a gyerekek minden percben elfoglaltságot találtak. Lelki, irodalmi és tudományos szempontból is javukra vált. Köszönjük a BGA Zrt. támogatását!
Aradi László

Határtalanul! Felvidéken 2019

Felvidéki kirándulásunk június 5-én kezdődött el. A szállás felé vezető úton megálltunk Lévánál, ahol csodálatos kilátás fogadott bennünket a vár tetején. A második program Besztercebányán volt, ahol sok érdekes dolgot tudhattunk meg. Majd elérkeztünk Selmecbányára, az aznapi szállásunkra, miután a selmecbányai skanzent és a bányát is megcsodáltuk. A bányában voltak csínytevések, például az egyik „bányamanó” pár másodpercre lekapcsolta az áramot egy hosszabb szakaszon. Délután sokat esett az eső.
A második napon felmásztunk a Kálvária-dombra. Szerencsére pár éve újították fel, ezért teljes pompájában láthattuk a kápolnát. Gyönyörű panoráma tárult elénk. Majd ellátogattunk Leányvárra, ahol ismét sok érdekes információt tudhattunk meg. Ennek végeztével mentünk el a rimaszombati református iskolába. Haszon Ákos barátom szavalt nekik, kaptak pár BoScolapot és naptárt is. Teljesen más volt az az iskola, mint a budapestiek. Érdekes például, hogy az ottani diákok három nyelven tanulnak, angolul, németül és szlovákul. Egy kis séta után elmentünk a rimaszombati Tompa Mihály-szoborhoz, ahol megemlékezést tartottunk. Eközben egy magyar hölgy beállt közénk, és boldogan nézte végig a szavalást, majd a koszorúzást.
Késő délután érkeztünk meg a füleki várhoz, ahol meghallgattuk az idegenvezető történeteit. A vár belső udvarát szabadfoglalkozás keretében néztük meg. Eredeti állapotában nagyon szép lehetett, és a felújított tornyot is lenyűgözőnek találtuk.
Aznapi szállásunk Várhosszúréten volt. Az este játékosan telt: kihívtuk a helyi fiatalokat focizni (az eredmény másodlagos). Az utolsó napon elmentünk a betléri Andrássy-kastélyba. A szépen karban tartott épületet idegenvezetéssel csodálhattuk meg. Utána elérkeztünk személyes kedvencemhez, a dobsinai-jégbarlanghoz. Sok alakzat kivehető itt, például a medúza. A barlangban a hőmérséklet -1 és 0 fok között ingadozott. Sok osztálytársam rövidnadrágban lépett be, de szerencsére elkerülte őket a megfázás.
Az utolsó látványosságként a krasznahorkai várhoz mentünk. Sajnos csak kívülről tudtuk megnézni, mert 2012-ben kigyulladt a rossz karbantartás miatt, ellenben közösen elénekeltük Krasznahorka büszke várát.
A Budapestre vezető út gyorsan eltelt, és számos élménnyel lettünk gazdagabbak. A felvidéki pályázat egy hasznos kezdeményezés, jó szívvel ajánlom az elkövetkezendő évek hetedikeseinek is.
Kátai-Pál Sebestyén Máté (7.b)

A nemzeti összetartozás napja 2019

Határtalanul! Délvidék 2018

Az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskola 7. osztályos tanulói a Határtalanul program keretében három napra hazalátogattak a Délvidékre. Miért „haza”? Mert ahogy kedves vezetőnk rögtön első mondatával leszögezte: mi ott nem vagyunk idegenek; testvérek vagyunk! Így ő sem lehet idegenvezető, sokkal inkább honismereti vezető.
Már első nap igen sokat megismerhettünk a zsíros bácskai földek történetéből. Zomborban megkerestük Schweidel József mellszobrát, ellátogattunk a doroszló Szűzanyához, Bajmokon megemlékeztünk a délvidéki mészárlások magyar áldozatairól és Bács várát is bevettük.
A szállásunk Tóthfaluban volt, ahol a helyiek kedvességükkel, vendégszeretetükkel, kitartásukkal és kreativitásukkal nyűgöztek le minket. Hiszem, hogy mindannyian sokat tanultunk tőlük a magyarságról, a kitartásról, az összefogásról és a hit mindent legyőző erejéről.
Második nap Zenta városában nézhettünk körül a városháza tornyából, majd a híres zentai csata helyszínére is elmentünk. Délután a tóthfalusi tájházban ismerkedhettünk meg a népi kultúrával: kézműveskedtünk, kenyérlángost sütöttünk, lovaskocsikáztunk. Betekintést nyerhettünk a falu mindennapi életébe is: megcsodáltuk a Mini Délvidék nagyszabású terveit, és a fiúk barátságos focimeccset játszottak a helyi fociakadémia növendékeivel.
Harmadik nap Szabadkát és Plicsot ejtettük útba. Szabadkán megkoszorúztuk a mészárlások áldozatainak töröttszárnyú turulmadár emlékművét, majd a város szecessziós emlékeiben gyönyörködtünk. Ezután igazi felüdülés volt a meleg májusi napon a palicsi tó partján ebédelni, s az állatkert árnyas fái közt bolyongani.
Csodálatos volt ebben a pár napban igazán megélni azt a testvérséget, amiről vezetőnk beszélt. Hiszem, hogy mindannyiunknak életreszóló élmény marad ez a pár nap.
Ludmány Anna

A nemzeti összetartozás napja 2017

Határtalanul a felvidéken 2017-ban

A hetedik évfolyam május 10-12. között a Felvidéken kirándult. A magyar történelem jelentős helyszíneit és irodalmi alakjainak szülőhelyeit látogattuk meg. A gyerekek előzetesen kiselőadásokkal készültek, melyeket a túra során olvastak fel. Alsósztregován megismerkedtünk Madách Imre szülőhelyével, egykori dolgozószobájával - az oroszlánbarlanggal. Diákjaink részleteket olvastak fel Az ember tragédiájából. Füleken a Rákóczi-féle szabadságharc történetével és fegyvereivel ismerkedtünk meg. Jártunk Losoncon, Rozsnyón és Rimaszombaton. Itt meglátogattuk a Tompa Mihály Gimnázium hetedikeseit, akikkel elültettük a „barátságrózsát”. Sajnos a Dobsinai jégbarlang csak május 15-én nyitja meg kapuit, ezért mi a jászói cseppkőbarlangot néztük meg. A kirándulás utolsó állomása Kassa volt, ahol a dómban megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc sírját, majd a Rodostói Házban egy káprázatos idegenvezető a fejedelem életét és munkásságát mutatta be. A napi fáradalmakat egy Rimaszombat melletti turistaházban „pihentük ki”. Gyönyörű kilátás, sportpályák és finom, házias ételek kényeztettek bennünket.
Csubik Ágnes, Kertészné Maticsák Judit osztályfőnökök

A nemzeti összetartozás napja 2016

Pénteken,a június 4-i Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából az Albertfalvára látogató kárpátaljai gyermekekkel együtt tartott megemlékezést iskolánk. Szívhez szóló, mély érzelmekkel átitatott, "határtalan" műsornak lehettünk szem- és fültanúi. Köszönet érte az előadóknak!

Határtalanul a felvidéken 2016-ban

Iskolánk hetedik évfolyama május 20-án a kora reggeli órákban indult busszal a Felvidékre, mely egykor a történelmi Magyarország része volt, s jelenleg sajnos Szlovákiához tartozik. Egy háromnapos kirándulás várt ránk, melyen mindannyian kiselőadásokkal járultunk hozzá a tartalmas programhoz, Ricsi bácsi pedig – mint általában mindig – itt is szorgalmasan dokumentálta az eseményeket.

Füleken megnéztük a még a tatárjárás előtt, kőből épült várat, melyet Thököly Imre is ostromolt. A vár történetét bemutató kiállításon magyar kurátor vezetett minket végig, aki sok érdekességet elmondott a várban bemutatott fegyverekről. A környék paleontológiai szempontból is jelentős: egy kiállítás részeként mamutok, óriáscápák, őslovak és őstulkok maradványait őrzik a 2,5 méter vastag falak. Csetneken megkoszorúztuk Kossuth Lajos szobrát, majd kirándultunk a Murány folyó mentén. Túránk során egy tehéncsorda keltett nagy érdeklődést a fővárosból érkezett gyerekek körében, bár idegenvezetőnk egy vasolvasztóra is próbálta felhívni a figyelmünket. Gömörben – szintén koszorúzás keretében - megemlékeztünk a monda szerint az urakat megleckéztető Mátyás királyról, majd megtekintettünk egy 1300 éves templomot is. Losoncon ellátogattunk egy magyar nyelvű általános iskolába, ahol csapatunk barátságos focimérkőzést játszott a helyi „válogatottal” (természetesen nyertünk) és közösen elültettünk egy facsemetét. A dobsinai jégbarlang hatalmas méreteivel és szépségével mindenkit lenyűgözött.
Az utolsó nap jártunk Kassán, ahol a Rákóczi koporsójáról híres dómot tekintettük meg, majd a hazaindulás előtt fél óra szabadidőt kaptunk. Kis csoportokban sétáltunk, nézelődtünk, vásárolgattunk a város főutcáján.
Mivel nagyon zsúfolt programunk volt, a három nap eseményeiből csak a számomra legemlékezetesebbeket emeltem ki, de gondolom, minden résztvevő számára maradandó élményt jelentett az együtt töltött idő. (Reméljük ezzel kísérőtanáraink is így vannak!)
Török Simon, 7.a

7. osztályosok Délvidéken 2015

Május 14 és 16-a között a 7. évfolyamosok a Határtalanul pályázat jóvoltából Délvidék nevezetességeit ismerhették meg. Többek között: Zentán, Csantavéren, Szabadkán, Zimonyban, Péterváradon, Újvidéken fordultak meg. De a történelmi várak közül is "bevették" Nándorfehérvárat és a Szendrőit is. A székelykevei iskolában is körbenézhettünk, megcsodálhattuk a termeket, beszámolót hallhattunk a diákok mindennapjairól, és egy kis műsorral is megajándékoztak minket. Rengeteg élményben volt részünk. A fényképek önmagukért beszélnek.

Nemzeti Összetartozás napja 2015

Június 4-én megemlékeztünk a trianoni békediktátum 195. évfordulójáról. A 7. évfolyamosok a Határtalanul! program jóvoltából Délvidéken jártak, így tematikus napot tartottak: Dél felé c. dokumentumfilmet tekintették meg, vetélkedőt szerveztek és élménybeszámolót tartottak a 6. évfolyamosoknak. Az iskola közösen vett részt a templomban rendezett megemlékezésen, ahol az AKTK által meghívott kárpátaljai gyerekek is szerepeltek. Nagyon megható volt elszakított területen élőkkel együtt emlékezni és ünnepelni az összetartozást. A megemlékezés zenei szolgálatát a volt Don Boscósokból és barátaikból álló zenekar szolgáltatta. A megemlékezés szervezője, megálmodója régi diákunk Wappler Ádám volt.